Természetes tempó japán

A természetes tempójú japánban a laza beszéd figyelmeztetés nélkül csúszik be. A szórakoztató műsorok kivágott jelenetei teljes hétköznapi ritmusban futnak: barátok között eltűnnek az udvarias igevégződések, a gyakori kifejezések összevonódnak (a te-iru lesz teru, a de wa lesz ja), és a mondat végi apró szavak (yo, ne, na) hordozzák a hangnemet, ahogy az angolban az intonáció. Az utcai interjúkban a fiatalabb beszélők halmozzák a töltelékszavakat (eeto, nanka, yappari), majd rögtön udvarias formára váltanak, amint a riporter direkt kérdést tesz fel. A tokiói beszéd az országos sztenderd, de a kansai-ben nyelvjárás állandóan felbukkan a humorban, és más ritmust hoz: ya a da helyett, akan a dame helyett, honma a honto helyett. Válassz egy beszélőt, aki egy ideig egy módban marad, és figyeld meg a pillanatot, amikor vált. Ez a tempó a JLPT hallásértés (聴解) részének N3 és N2 szintjével is átfedésben van, ahol rövid beszélgetések és párbeszédes feladatok szerepelnek, így az itteni állóképesség-építés egyben a vizsga ritmusához való hozzászokást is jelenti.